2014. augusztus 30., szombat

Pálcaállító-lyuk takarólemeze - Ötperces bejegyzés

Sziasztok!

Van még néhány dolog, amivel elégedetlen vagyok a gitáromon, egy volt ezek közül a pálcaállító-lyuk takarólemeze (van erre szebb szó? Kerestem...). A gyári egy darab fekete műanyag fehér szegéllyel, D R felirattal, mindkettő nagybetű, csúnyák, tipográfiailag is. D.R.-ként elfogadnám talán. Nem tudom... Mi mással cserélném le, mint fával, ugye.

Eredeti - új. Kivételesen nem furnért, hanem svartnit használtam, mert nem akartam rétegelni.

A top furnérlemezről sajnos nem tudom, milyen fa... Apámtól kaptam, de nem öröm vele dolgozni (nem apámmal, hanem a furnérral - a szerk.), mert nagyon régi (nem apám, a furnér - a szerk.), és az összes lehetséges irányba törik (nem apám, a furnér - a főszerk.).

Terveztem hozzá egy kis mintát is, de végül letettem róla

Ragad, háttérben kanna, mert az kell.

A kocka egy egészen más projektből maradt rám, de az volt az egyetlen, amivel meg tudtam szorítani, minden más darab kicsi volt.

Egymás mellett a kettő
A kanna helyett a lábam lóg be. Vagy egy virsli?  Lakkoztam, parkettalakk-ecset kombó, mert nincs jobb. A régi lyukakat kipuskáztam, papírszalaggal felrögzítettem a fejre, megfúrtam az új lyukakat, és kicsi rézcsavarokkal rögzítettem.

Főtámogató a Sin City

Szalag nélküli változat. A húrokat nem raktam vissza, mert elpattant a G.

Néhány kép a teljesség igénye nélkül, szigorúan magamutogatási céllal, de már valamivel jobb (kölcsön...) fényképezővel.

Háttérben Jean Michel Jarre Equinoxe című lemeze




És végül két kép - egyben az egész, illetve az eredeti gitár (valami lopott fotó, de olyan régen loptam, hogy már nem tudom, honnan van).

Háttérben a 12 húros és egy szintetizátor, tükörben az asztalon uralkodó káosz

Háttérben semmi, mert lefotosoppolták

Bevallom, amikor felcsavaroztam, a bal sarkában kicsit megpattant a svartni... jobb lett volna rétegezni, de már mindegy. Ma is tanultunk valamit.

Na, így.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése