Sziasztok!
Korábbra ígértem ezt a bejegyzést, elmaradtam, mea culpa, most bepótolom. A fotók még mindig szarok a végét kivéve, amiket Mészi csinált.
Egy akusztikus basszusgitárra készítettem egy hüvelykujj-tartót, a tulajdonos főleg elektromos basszgitáron játszott, és a humbuckerre támasztotta az ujját, de az itt nem volt... na, lássuk :)
 |
| A fogólapon, a 12. bundnál volt egy motívum, azt használtam fel |
Amikor elkezdtem csinálni, lakótárs pont akkor csinált egy jó húslevest marhalábszárból, a csontot elkértem tőle, majd kifőztem. Kivágtam egy fél tenyérnyi darabot, abból készült a két alap.
 |
| Nagyjából egyenes darab, rajzoljunk... |
Először egy darab papírra rajzoltam ki a fotó alapján a két kampót, ezt akartam átvinni a kivágott csont-darabra. Mivel sehogy sem tudtam átrajzolni, ezért ráragasztottam a papírt, és végigpontoztam egy tűvel.
 |
| A lépcsőre szorítóztam a csontot, és lombfűrésszel nagyoltam |
 |
| Fúj. Na, itt már elegem volt a lombfűrészből, mert elszakadt a fémvágó lap is. |
A csont egy hihetetlenül kemény anyag, ráadásul ha gyorsan vágod, akkor felforrósodik, és baromi büdös... De sikerült kivágnom, íme:
 |
| Majd jött a reszelő... |
 |
| És lassan a forma is kialakul |
 |
| Zebránó furnér |
A csont tetejére zebránó furnért használtam. Nagyon szeretem ezt az anyagot, még elő fog kerülni későbbi munkák során is, itt pont egy egész érdekes felhasználását láthatjátok :)
 |
| És ragad. Háttérben a marhacsont, a camel-zacskóban dunai kagyló, gyűjtés Nagymarosról |
Itt imádkozni kezdtem, hogy megragadjon, és sikerült. Furcsa, hogy ezt a fát megfogta a sima faragasztó, később már speciális, vízálló cuccot kellett használnom.
 |
| Ilyen lett. |
 |
| Ez pedig még egy korábbi állapot, de ragad. |
A felesleget faragókéssel vágtam le a zebránóból, majd elkezdtem csiszolni... Jópár óra és anyázás után jutottam idáig:
 |
| Nagyjából kicsiszolva. A telefon nem oda fókuszált, bocsánat... |
 |
| És mind a kettő elkészült. |
A vasfát apámtól szereztem, aki születésnapjára kapta évekkel ezelőtt egy kedves barátunktól, 2"x2"x12" méretben (alap angol faméret, kétcoll-kétcoll-láb), ebből szalagfűrésszel vágtunk 1-2 mm-es lapot.
 |
| Felrajzoltam a horgokat, lejelöltem... |
És a múlt hónapban vettem egy japán fűrészt. Nem százas, de azt a pénzt megérte. Marha jól lehet vele vágni, csak 2-3 fogat már elhagyott, és egy kicsit görbe.
 |
| Levágott fa. Japán fűrész. Csontok zebránóval. Na, így. |
 |
| Fény-árnyék, fapor. Vicces hangja volt. |
 |
| Nagyolás japán fűrésszel. |
 |
| Még mindig nagyolás... |
 |
| Itt már egy másik fajta faragasztót használtam. Jóapámtól kaptam. Megfogta. |
Az aljára pedig egy réteg cseresznyét tettem, majd ragasztottam, faragtam...
 |
| Az 'I' darab lassan kész, a 'II' várat magára |
 |
| És majdnem kész. 'II'-nek kicsit letört a sarka, épp az ragad vissza. |
A szorító alá egy darab parafát tettem, hogy ne nyomja meg a furnért, acélvattával finiseltem (van erre magyar szó? A fényezés olajat, lakkot vagy politúrt jelent, itt pedig nem volt felvitt anyag, csak kicsiszolás).
A képek maradéka felragasztás után készült, kétoldalú ragasztó megfogta szerencsére, nem kellett brutális dolgokhoz folyamodni...
 |
| Itt még én is látszom benne :) |
Szóval lett ilyen is... Majd jelentkezem. Szépen :)
